Elefántfürdő, A csigapásztor
Elefántfürdő
Ballag az elefántcsorda
és vele valahány borja,
forr a szavanna, hiába
szórja a mama ormánya
útja porát a fiára,
hogy le ne égjen a háta.
Friss a dagonya, a tócsa,
pancsol az elefántcsorda,
enyhet ad ez a medence,
ifjainak a kedvence,
bársony-iszapos a medre,
ott pihen az idősebbje.
A csigapásztor
Zsombor, a kis csigapásztor
féltve terelgeti nyáját,
mindegyiket külön óvja,
össze ne törje a házát.
Egy közülük fiatalka,
még szeleburdi, viháncol,
gyors ez a nagy csigatempó,
és lemarad csapatától.
Ám karavánja bevárja,
pásztora visszamegy érte,
s míg legelészik a többi,
felveszi lágy tenyerébe.
Este a hold mire feljön,
egy se hiányzik a nyájból,
csillagok őrtüze fénylik,
alszik a kis csigatábor.
Vissza a tetejére