Eső - irodalmi lap impresszum

Jaj, Kinek drágább rongy élete

Jaj

nagy nyarak között is ritka nagy ez a nyár
nyitva marad a szív és tátva marad a száj
tönkre veri a vér és nyelvbe mar a darázs
mint a legelején úgy: a szív üres a garázs

nem nem nem szeret
megint megint meginteget
az egekről a vászon
leszakad hogyha táncol
fekete haja kazal
jaj

 

Kinek drágább rongy élete

1.

magány magány ez nem vitás
ha szerelem is csak társítás
társítás inkább kint a konyhán
levest főz én inkább karolnám
basznám döngetném vagy ha mégse
rávenném egy kis beszélgetésre
mert vallomásra nem lehet
és lassan már én sem merek
magány magány ez egyre inkább
nekem süt pedig palacsintát
s nem értjük: ő se én se mért szar
együtt amikor minden érfal
dagad hogyha a másik elmegy
és szétpattannak mint a meggyek
túlérett meggyek felrepednek
amikor megjön vagy ha elmegy
magány magány a kurva anyját
bele kell halni egyre inkább
nem elég egyszer s végre tényleg
átbaszás ez és ez a lényeg
hogy elhiszed: lehetne együtt
lehetne csakhogy elfelejtjük
nem boldognak lenni élni – lószart:
együtt látni meg az égi főszert

2.

örülök persze minden újnak
alsószomszédék újra kúrnak
s jönnek a rímek könnyedén
az íróasztalom ír nem én
de lenne azért még kívánságom
legyen nyár tényleg minden nyáron
legyen az élet egyre könnyebb
legyen a könnyed egyre könnyebb
megtorpantam: én azt se bánom
ha itt vagy otthon a másvilágon
örülök persze minden újnak
ha hozzám érnek belém nyúlnak
s változhatnék lehetnék nyúltagy
mi rímeljen? a túl vagy? túl nagy?
uncsi a fincsi sorról sorra
tarka tarkósnak tartós torka
szétesik esik noé ne jöjjön
ússzon el minden pár sor könnyön!

Vissza a tetejére