Nimfa-dal

Nem fából: nimfából vagyok

Minap az erdő is ahogy a tükre előtt vetkező.
Szép nő bronzvörös selymeit lazán a földre szórta.
Miért is fáj ha meztelen a test s a lélek a vétkező.
Valami egyre rág bent motoszkál a fejemben azóta.

Szavakkal vetkezők és vétkezők elnémíthatatlan hada.
Éltünk s átéltünk egyet-mást mi is másoknál több gyönyört talán.
Mint a lázbeteg átbeszéltünk mennyi évet hetet havat.
Elkanyarogva hányfelé hova miért egyáltalán.

Miféle ritka dans macabre-os nyárutós.
Szerelem extázisa volt képzelgés vad folyója.
De elkószált a faun hova is gyorsan illanó.
Álmok csalóka láza volt emléke síró pólya.

Anagramma-vers

tEsz rá e Líra

A hülye szabályokra
– ne szabhassák egyen...-né az egyénit –

A fogyatékkal élők
előnyös helyzetű csoportjaira
– gerinctelenek gátlástalanok ecetera –

Minden hősködő puhányra
– „belevalók”, azám: egy csigaházba –

S mentális állapotukat
tömören jellemezve:
a szellem-kasztrált zombi-sóbálványokra

Ladik-i dal

Bárhogy forgasd,
balról vagy jobbról olvasd,
jelentése:
lélekvesztő-sziréndal.

Torkomban tűz- és jégmadár lakik.