Nézd - s nézem

Csenddé lett
csendélet:
mosdató szél
mosolyában
fagyöngy-
nyoszolyában
kis bádog
szentlélek

Vihar-nyitány

Délibábot vet a hőség
sanda fény terül a tájra

a nap-bárányt a fellegek
farkas-tálkája felzabálja.

Meg-megreszketnek a nyírfák
fura-sivárok és szikárok

tarló felett holló károg
szememből eső szivárog.

Dörren az ég és hörren az orkán
bezárja kapuit az éden –

pitypangok pelyhei helyett
gömbvillám gördül a réten

Látótér

Csámpás bokrokkal szegett porták –

angolkóros templomtorony

kajla keresztje –

árkok inát kettényisszantó

országút - szobor leszegett

kőfején fészket rakó madár -

kép - csupa kép...

Két láthatár közt néma menet:

alakok

baktatnak hosszú sorban.

Dombhajlat mögül merülnek

fel a ködből –

dombhajlat mögé süllyednek

be a ködbe – s közben

csodálkozó tekintetük átsuhan

a porták bokrain meg a templomtorony

keresztjén