Eső - irodalmi lap impresszum

Roszka mama monológja az elmeosztályról

Dir Miszter és Kedves Szűzmária Misszisz!
Tudom, az Államokban mindenki iszik.
Itt csak infúzió van meg rácsos ágy,
kérlek, tegyetek csodát!
A kórház nyugati határian fegyveres őrszemek állnak,
vigyáznak, át ne kiabáljak, de én csak mondom, mondom:
A viszki jó, a pálinka büdös.
Rácsok párhuzamában, hülyék közt ülök,
s minden nap elmondom imám:

Uram, aki vagy!
Nyujókban élsz vagy Lószandzseleszben?
Itt állok egy koszlott lemberdzsekben.
Nyugattól kaptam, bálákban hozták,
karitatív mosollyal átadták,
hordom nyolc éve lassan...

A viszki jó, a pálinka büdös.
Kérlek, küldj egy üveg viszkit,
mert a magyar törkölytől hisztit kapok,
csak hisztit.

Az orvosok rendesek. Ha jó vagyok,
kimenőcédulát adnak a kórház körüli parkba,
hol bokorterápiában részesítik egymást
betegtársaim. Nekem nincsenek elvárásaim.
Öreg vagyok a terápiához, a dohányzóban sem
csókolózik velem senki...

Istenkém, szeretnék haza menni!
A viszki jó, a pálinka büdös.
Hát hol élsz?
Nyujókban élsz, vagy Lószandzseleszben, Kedves?
Istenkém, Istenem, Isten!

Vissza a tetejére