A kocsmaajtók közönségzenéje.

A küszöb mint népszerű Styx.

Azért jössz,

mert felejteni kéne,

de megnő a szóban a szakadék,

kiélesíthet bármelyik emlék,

és a steksz

számít már, nem a kor,

mihelyt játszani kezd véred

a szeszek kottáiból.

 

Volt egy éjjel

- barátok voltak akik -,

mikor a Lúdlábtól

a Zöld takonyig

vonszoltak égő sejtjeim,

s a város pléhdobozát

meg-megráztam,

hátha kiesik belőle ami.

Disznó vicceket meséltünk,

s közben nem tudtam dönteni,

hogy árokpart vagyok-e

vagy tengerfenék,

és nem a minőség,

csak a mennyiség,

hát hajnaltájt,

furcsa növényként

lógtam le a pultról.

 

Ma szerda van.

Ebéd következik.

S utána meghívom

egy forralt borra az angyalt, aki

csak tekintetemben

létezik.