Készecske A Nagy Bibin és a műlovarnőből

Megtoldanám pár versszaggal Rékasy Ildikó Érzékenység című négysorosát (Belesimulva, Stádium, Bp., 1999). „Kezdetben, sziklahasadék-sebe / aprócska zúzódás volt, karcolás, / amelyre csak legyintett volna más; / egy Sylvia Plath elvérzett bele.” A refrént kéretik Szenti Ernő és Dienes Eszter duójában elhallgatni.

Sőszbe rekkenanyá, deje ní aszernek.

Gyallo? Dúlni nekiut gyala szö acának,

men bottalan, selymelás eleme lét úa

avának. Gyala szö acának, gyala pának.

Szillász szlamsz, szíl gyerhazapá,

engerszé hélén, engerszé éjmén.

Lottaka mennybol várará, lott

raka enyből aszter, enyből anőre. 

Detszik, gyo a has kezd, bese rókazú

za, gyo apolásol a csás. Re: szketmél

sza agyeladóna. Szilszál, szalmasz,

gyerhazapá. Ebenes laben. Ebenes,

fa ben, fa ellaben. Ebbena gyintésbe

fa ú ellaben, gyo többe nemszi átsz.

Szilvakés atlasza vérzet. Emlészte ará

bak, kiveszme mészésed ú, gyo enrad

mis lenniok vérszem lapára. Csim vágat

láza, csim hőem em, csim sokkára.

Fürdberben aposkúsz ú csimbána.

Épgete fö, épgete. Ue möszvisze denmi?

Szillász szlamsz, szíl gyerhazapá,

engerszé hélén, engerszé éjmén.

Lottaka mennybol várará, lott

raka enyből aszter, enyből anőre. 

Hah, miabélsz, haárga. Szalvia vir, szalvia

párga. Gyallo no? Gyala szal, cöa sősz

úbel abottalan bélpának. Re: mélva, szi 

ebenes ú laben, fa ú ben, fa ú ellaben.