Tenyér

A kifőzdébe papucsban

Turis mackóban járnak

Valaki üres krumplit kér

Az eladók kedvesek

Míg nem fizettél

Ma a második nő kérdezi meg

Van-e pénzem adjon-e

Úgy látszik süt rólam a hiány

Kár hogy az anyák egy bukszában

Nem férnek el

Az összes költő árva Attilácska

Néha szeretné vonat alá tenni a kezét

Mikor unja magát és a verset

Sose ér annyit

Amennyit neki érnek

Az intercityre simán felengednek

Ha van jegyem

Bármit tudnának rólam

Undorodva és riadtan ugrálnának ki

Az emberek

Sors

Kemény hideg fotelekben alszok

Nem puha meleg hasadon

Gusztustalan agglegénykosztot eszek

Anyafőztöd helyett

Az összes éhenkórászról gondoskodsz

Engem kivéve

Mindenkit szeretsz

Téged rajtam kívül senki se

A korcs

Nyomorult

Kisgyerek vagyok

Akiből nem lesz soha

Ken se Barbie

Nem tudok hű lenni

De egyedül fázom

Szőrös meleg mancsokba

Kutyákba kapaszkodom

Életem a molesztálás

Jegyében telik

Vagy engem zaklatnak

Vagy én zaklatok

Téged várlak

Aki embert csinálsz belőlem

Ha nem kellek vigyázz

Magamba harapok

Kutya se

Anyám kezelés után azt mondta:

Látjátok, még most is hazajöttem.

De egyszer majd nem fogok.

Vajon észreveszi-e a kutya, hogy hiányzom?

Vajon sajnáltok-e?

Mire nem azt feleltük, hogy sajnáljuk,

Hanem hogy: Á, az még nem most lesz.

És nem jön többet haza,

nem mondja, hogy elege lett belőlünk,

azért ijesztett meg minket.

Vagy hogy tévesen temették el,

valaki mást hamvasztottak helyette.

Nem nyugtat meg puha kezét fejemre téve,

hogy: Itt van anyád, egyelek meg.

Ha itt lenne, a kutya se törődne vele.