Lapszámok, 2000/2 „NÉZNI A TISZÁT”

Vagy mi

(Körmendi Lajos: Dátumversek, Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 1999)

Mérföldkövek egy költő életében. (Hja, akinek pályája harminc éve ível! Hol is tartunk most?)
 
Dátumversek. Jószerivel a személyes nagy tragédiák kronológiája. Egy kis Körmendi-történelem. Körmendi-történet (- vagy mi). Pillanatok, villanások egy ember életéből, amikor nem a vers határozza meg az időt, hanem az idő szüli a versikét (-vagy mit) . Más - s nem pusztán mélymagyar megfontolásból - bánatában a sárga földig issza magát, Körmendi ehelyett dátumverse(ke)t ír.
 
Van ebben a tízperces kötetben minden: asszony, gyerek, politika a magánéletben, magánélet a politikában, írás és hallgatás, (külön) állás és állásvesztés, megjelent írás (nyomában megjelent politikai rendőrség), és van benne - amiért tán annyira sietett e befejezetlen történetet nyomda alá rendezni szerzője: - halálfélelem.
 
Lajos, nem kell egy kis ráktól ennyire beszarni! Bevallom persze, amikor kiderült, hogy megtámadott a nyavalya, féltettelek - de nem féltem. Tudtam, hogy túléled. Te mégis elbúcsúztál földijeidtől, ijedtedben ilyeneket írogattál, hogy: „Jó volt köztetek.” Pedig tőled szívesebben olvasna olyasféléket az ember, hogy mondjuk egy szeretkezés után azt suttogod a nő fülébe: jó volt közted.
 
Azért megértem, hogy gondolsz a halálra, az elmúlásra (vagy mire) . Nem akarom, hogy elmúlj, nem akarom, hogy elmúljak, bár az évek - akár az érvek - fölsorakoztak ellenünk. Hadban állunk az idő dátumkatonáival.
 
Időnként én is számot vetek, keresgélem az elhagyott mérföldköveket. Igyekeznék számba venni, tulajdonképpen mi és mennyi van mögöttem. Visszanézek, ha már egyszer előre nem láthatok. Te sem tudhattad, hogy végül csak megúszod azt a fránya rákot. Siettél közzétenni utad mérföldkő-feliratait. De az útnak nincs még vége, mondjuk azt: félútról pillantottál vissza. És szerencsére nem hagytál üres lapot a kötet végén, nem hagytad ki a helyet a kötőjel után, ahogy előreváltott sírhelyeken szokás a márványtáblán kihagyni a halál dátumát.
 
Úgy látom, titkon ismét az életre készülsz, bejárni ismeretlen utakat, mérföldkövekre vésni nagy-nagy dolgokat, szóval, úgy látom: folyt. köv.
 
(Folytatását követeljük!)