Lapszámok, 2009/1

(amit éreztem, látva, hogy)

1.
amit éreztem, látva, hogy
találkozol: teljes lényeddel
fordulsz, csillog
szinte minden megjegyzésén
(Talán nem hiszed el ezt nekem, pedig
) Az az igazság, nem gyakran látlak
. Emiatt gondoltam, hogy
– persze igazad van, amikor erre azt
ha ő kellett volna („ágyasnak”), már
hisz több ízben is jelét
Meggyőződésem, igazat
mindig is többre
egy pénzes pali titkos
még ha esetleg tetszik is neked
nem tetszik, nem tetszett, hogy
bonyolódj, különösen akkor
férjéről van szó – emiatt kell neki jó barátnak
többnek nem). – Feltételezem, ha
olyan nőt, akihez én hasonlóképp
némileg féltékeny lennél. – Összegezve: úgy
számomra nem okoz különösebb
ez a B., időnkénti bosszúságot csupán
hogy alsóneműben
kétértelmű megjegyzéseket
mert hogy jön ő ehhez??, mért gondolja
megengedheti... mert
ne legyen
hisz immár nem
Azaz ezen
magam eddig is, a jövőben sem
okozni! – én úgy
szabadna szakítanunk!

2.
Igazad van
mondanom kellett volna
engem valamelyest
is, csak eddig nem „drámáztam”
akartam ebből
az az igazság. Mert úgy
volna, arra akarlak
másként viszonyulj a
mit érzek, mert néha
igenis vissza kell
magunkat!... Attól tartottam,
a kimondással
ártok kettőnk
ha hallgatok. (Te
sem mondtad el
a férje
neked, igaz?... A béke érdekében
szelíd, de kitartó udvarlás
elveszíted barátaidat –
csupán „baráti érzelmeket”
Most már
erről is!... Sajnálom, hogy olyan
mondtam el neked, hogy
(egyébként emiatt voltam
nem azonnal segítettem
kipakolni a bevásárlókocsiból, aztán el
gurult
– eléggé fejbevágott a jelenet
Sajnos ez az egyik hibám, hogy
kelleténél
bizonyos dolgokra – hidd el, tudok
elismerem, többször is
emiatt, küzdök ellene,
én tehetek! – Sokat javult
amióta tudatosítottam – remélem, „meg

3.
Most meg azokról
amelyek engem
Ne félj
van belőlük!:)... a) Legfőképpen az
elég gyakran kétségbe vonod
Ez fáj. Teljes lelkemmel úgy
semmivel sem szolgáltam rá
b) Kicsit félek attól, nehogy
idővel elkezdj
akárcsak
és arra jutottam, hogy nem
hogy énhozzám is hasonlóképpen
hisz mi ketten teljesen
kapcsolatot alakítunk ki. Ha
engem mi zavar, mit
akkor nyilván ezt
fontos vagyok neked, ha

Végezetül csak
nem gondolom
együtt töltött négy
veszekedések, szekálások,
gyötrések jegyében
mindennap együtt
jó volt
sokat gondoltunk
vitatkoztunk többet, mint
Nyilván a jövőben is
veszünk, de vagyunk
hogy ezeket a konfliktusainkat
meg

Köszönöm a gyönyörű
– és az elkövetkező

A te (kissé fáradt, mert nélküled
keveset alvó)